Ada története  

Amikor egy jó időben meghozott döntés hosszú távon számít 

Ada története 

A gyermekkori agyi bénulás – orvosi nevén cerebrális parézis – hozzávetőleg minden ezredik gyermek közül kettőt érint. A tünetek sokfélék lehetnek, de az esetek jelentős részében megnehezítik a mozgásfejlődést és a mindennapi tevékenységeket. Ada története egy olyan esetet mutat be, amely jól szemlélteti, hogy a születés környékén meghozott döntések később milyen szerepet kaphatnak egy gyermek életében. 

A gyermekkori agyi bénulás neurológiai eredetű állapotok összefoglaló elnevezése. Kialakulásában szerepet játszhat oxigénhiány, iszkémia vagy egyéb agyi sérülés, és közös jellemzője a mozgáskoordináció zavara. A tünetek súlyossága egyénenként eltérő, a kezelés pedig jellemzően tüneti és személyre szabott, amelynek alapját az intenzív és hosszú távú rehabilitáció képezi. 

Ada születésekor minden a megszokott rendben zajlott: az Apgar-skálán 10 pontot kapott, a terhesség komplikációmentes volt, az első hónapokban pedig nem mutatkozott eltérés. Körülbelül hat hónapos korában azonban a szülők észrevették, hogy a kislány jobb kezét nehezebben használja. A koponya-ultrahangvizsgálat agyi elváltozásokat mutatott, amelyek feltehetően iszkémiás eredetűek voltak, vagyis a gyermek élete első hónapjaiban agyi keringészavar, úgynevezett stroke következhetett be. Ennek következtében jelentkeztek a gyermekkori agyi bénulás tünetei, elsősorban a jobb kéz finommozgásainak zavara, valamint járási és beszédproblémák. 

A család olyan megoldást keresett, amely reális esélyt adhat Ada állapotának javítására. Ebben a helyzetben különös jelentőséget kapott az a tény, hogy a születéskor levett és eltárolt köldökzsinórvér rendelkezésre állt. A saját, azaz autológ őssejteket tartalmazó biológiai mintát a PBKM (A Krio Intézet lengyel testvérvállalata a FamiCord csoportból) közreműködésével az Egyesült Államokba szállították, ahol a Duke University klinikáján őssejtkezelést végeztek. A beavatkozás különösebb előkészítést nem igényelt, komplikáció nélkül zajlott, és a gyermek még aznap hazatérhetett. 

A beszámoló szerint a kezelés hatásai már néhány nappal az infúziót követően észlelhetők voltak. Ada korábban gyengébben használt jobb kezével önállóan ki tudott nyitni egy szekrényt. A szülők tapasztalata alapján a rendszeres rehabilitációval kombinált őssejtkezelés számottevő előrelépést jelentett. A kislány el tudta kezdeni az óvodát kortársaival, és a korábbi agyi károsodás a mindennapi életét csak korlátozott mértékben befolyásolja 

A Duke University kutatócsoportja – Joanne Kurtzberg vezetésével – évek óta vizsgálja az őssejtek alkalmazásának lehetőségeit a gyermekkori agyi bénulás kezelésében. A publikált eredmények alapján az őssejtkezelés a hagyományos terápiákhoz képest javulást hozhat a motoros funkciók területén. Ebben az állapotban már kisebb funkcionális változások is érzékelhető életminőség-javulást jelenthetnek. 

A javulás mértékét ugyanakkor több tényező együttesen határozza meg: a kiindulási állapot, a következetes rehabilitáció és az alkalmazott innovatív terápiák egyaránt szerepet játszanak benne. Ide tartozhatnak a saját köldökzsinórvérből és köldökzsinórszövetből származó őssejtek is, amelyek levételére kizárólag a születés pillanatában van lehetőség.