Őssejt tárolás:
Tények és tévhitek

Leggyakoribb tévhitek és tények az őssejtekről

Az őssejt tárolás során a köldökzsinórvért vagy a köldökzsinór-szövetet mélyfagyasztják, így azok akár egy életen át minőségromlás nélkül megőrizhetők későbbi terápiás felhasználásra. Az őssejt tárolás fontos a modern orvoslásban, ezért erről még a szülés előtt is fontos felelős döntést hozni. Gyakran tapasztaljuk, hogy a leendő szülők sok téves információval találkoznak az őssejtekkel, tárolásukkal és felhasználásukkal kapcsolatban, és gyakoriak a baba egészségét érintő kérdések is, ezért ez az összefoglaló elsősorban azoknak a családoknak szól, akik gyermekük őssejtjeit szeretnék biztonságosan tárolni, valamint a téma iránt érdeklődő egészségügyi szakembereknek. A köldökzsinórvér és a köldökzsinór szövet őssejtjei vérképző őssejteket, illetve mezenchimális őssejteket tartalmaznak. A saját mintából származó őssejtek 100%-ban egyeznek a gyermek szervezetével, és különböző sejtvonalakká alakulni is képesek.

Az összefoglaló célja a tévhitek eloszlatása és a döntés megkönnyítése az őssejt tárolásról, miközben fontos tudni, hogy a levétel fájdalommentes, és nem jár egészségi kockázattal sem az anya, sem az újszülött számára.

A megalapozott döntéshez itt röviden és tényszerűen bemutatjuk az őssejttárolás alapjait, a leggyakoribb tévhiteket és tényeket, a köldökzsinórvér-minták lehetséges felhasználását, a tárolási technológiákat, a költségeket és a magyarországi őssejt-transzplantációs lehetőségeket, azaz a szülők számára legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. Mindez azért lényeges, mert a megfelelően tárolt minta a későbbiekben további terápiás lehetőségeket nyithat meg a gyermek és a család számára, miközben a pontos információk csökkentik a bizonytalanságot, és segítenek az elérhető anyagi konstrukciók összehasonlításában. őssejtbank választásakor érdemes akkreditált, szakmai és nemzetközi minőségbiztosítási elvek szerint működő szolgáltatót keresni.

Európában 1988 óta kb. 41.000 köldökzsinórvér minta került felhasználásra

TÉNY: köldökzsinórvér minta terápiás felhasználása

Magyarországon 2001 óta van lehetőség a köldökzsinórvér eltárolására, és a köldökzsinórból származó, köldökzsinórvér eredetű minták transzplantációs célú felhasználása 1988 óta ismert, tehát ma még sajnos egyetlen felnőttnek sincs eltárolt mintája, a gyerekeknél pedig körülbelül 5%-nak van. Ebből következik, hogy a felhasználások száma nem az őssejtbeültetéssel kezelhető betegek számát mutatja, csupán azt, hány esetben fordult elő, hogy volt a családnak eltárolt köldökzsinórvér mintája.

A minták, beleértve a köldökzsinór szövet mintákat is, korlátlan ideig tárolhatók és felhasználhatók

TÉNY

A köldökzsinórvér mintáját jelenleg a legkorszerűbb, úgynevezett vapour phase technológiával tárolják. A benne található vérképző őssejtek fiatal, a környezeti károktól mentes sejtek. A mintákat körülbelül mínusz 180 °C-on, folyékony nitrogén gőzében fagyasztják le, amelynek köszönhetően a sejtek anyagcsere-folyamatai gyakorlatilag leállnak, így az őssejtek megőrzése hosszú távú biológiai biztosítékot jelenthet a család számára. Ennek eredményeként a sejtek minőségi romlás (öregedés) nélkül, akár egy életen át is biztonságosan tárolhatók, és a köldökzsinórvér őssejtjei 20 év tárolás után is alkalmasak maradhatnak.

2001 óta Magyarországon rutin eljárásnak számít a köldökzsinórvérből nyert őssejt transzplantáció

TÉNY

Magyarországon jelenleg öt őssejttranszplantációs centrum működik, a kezeléseket, mint minden más kórházi kezelést, az állami egészségügyi ellátórendszer finanszírozza. A minták feldolgozását és tárolását végző intézet szakmai háttere ugyanakkor szintén meghatározó. Jelenleg több mint 80 betegség kezelésében van klinikai szerepe az őssejt-transzplantációnak.

Az első köldökzsinórvér levétele és transzplantáció 30 éve történt

TÉNY

A vérképző őssejtbeültetéssel történő gyógyítás már sok évtizedes múltra tekint vissza. Az első sikeres őssejt transzplantáció 1988-ban történt Franciaországban, amikor köldökzsinórvérből nyert őssejteket alkalmaztak először. A köldökzsinórvér levétele a szülést követően, steril körülmények között történik. A levétel során általában 40–150 ml vért vesznek le. Azóta ezek az őssejtek 1988 óta terápiás és transzplantációs célra használhatók, például olyan beavatkozásokban, ahol a vérben található vérképző sejteket kell hasznosítani, és egy megfelelő őssejtet kiválasztani. Felhasználásuk a mindennapi gyakorlatban is jelen van, és nemcsak életmentő terápiák során fontos, hanem regenerációs kutatásokban is vizsgálják őket.

Akár már 100 000 forinttól elérhető

TÉNY

Talán a legnagyobb tévhit az őssejttárolással kapcsolatban, hogy a tárolás nagyon drága, ezért kevesen engedhetik meg maguknak. Ezzel szemben ma már nagyon sokféle lehetőség van, részletfizetés, egészségpénztári elszámolás, és azt is kevesen tudják, hogy nem csak hosszú távú egyösszegű tárolási díj fizetésben lehet gondolkodni, hanem akár évenkénti tárolásra is van mód. Ha ma egy magyar család szeretne gondoskodni születendő gyermeke őssejtjeinek tárolásáról, akkor biztos, hogy talál megfelelő konstrukciót.