Őssejt tárolás mire jó, mire használhatóak az őssejtek?
Ez az oldal bemutatja, hogy mire jó az őssejt tárolás, milyen betegségek kezelésében alkalmazhatóak a köldökzsinórvérből származó őssejtek, és miért lehet fontos döntés a szülők számára az őssejt tárolás lehetősége. Az információk elsősorban leendő szülőknek, családoknak, valamint magánklinikáknak és kutatóintézeteknek szólnak. Az őssejt tárolás egyre népszerűbb prevenciós lehetőség a szülők körében, mivel az őssejtek képesek különböző típusú szövetekké alakulni, és felhasználási területük folyamatosan bővül.
Mire használhatóak a köldökzsinórvér őssejtek?
Az őssejt tárolás mire jó? Az őssejt tárolás arra jó, hogy a köldökzsinórvérből származó őssejteket később olyan vérképzőszervi és más betegségek kezelésére használják fel, amelyeknél az őssejt-transzplantáció akár életmentő terápia lehet. Az őssejteket súlyos betegségek kezelésére használják. A tárolt őssejtek segíthetnek regenerálni a károsodott szöveteket. Őssejtek segítségével kezelhetők bizonyos genetikai és anyagcsere-betegségek. Őssejtek alkalmazhatók vérképzőszervi betegségeknél. Őssejtek alkalmazhatók regeneratív orvoslásban. Őssejtek felhasználási területe folyamatosan bővül.
Köldökzsinórvér őssejteket először 1988-ban Franciaországban alkalmaztak sikeresen, amikor egy Fanconi-anémiában szenvedő fiút újszülött testvérétől származó köldökzsinórvérrel gyógyítottak meg. A köldökzsinórvér levétel a szülést követően történik: a köldökzsinórból 40–150 ml vér mintát vesznek. Az őssejt levétel során a levett mintát az orvos vagy az ellátó személyzet fájdalommentesen gyűjti le, és ez nem jelent egészségügyi kockázatot sem az anyának, sem a babának. Ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás és egy új lehetőség a vérképzőszervi rendellenességek kezelésében. Napjainkig kb. 40 000 transzplantációban kerültek felhasználásra és világszerte több mint 80 féle betegséget gyógyítanak köldökzsinórvérből származó őssejtekkel.
Ahogy az orvostudomány fejlődik, folyamatosan nő azon betegségek száma, amelyek esetében az őssejt transzplantáció sztenderd terápiát jelent. Bár a vérképző őssejtek elsődleges forrása változatlanul a csontvelő, de a nagyvilágban zajló őssejt-transzplantációk kb. harmadában már köldökzsinórvért használnak őssejtforrásként. Ez az összefoglaló elsősorban leendő szülőknek és családoknak szól, akik a köldökzsinórvér és az őssejt tárolás lehetőségeit mérlegelik, de hasznos lehet magánklinikák és kutatóintézetek számára is, mert bemutatja a tárolás jelentőségét, az alkalmazási területeket, a köldökzsinórvér őssejt-terápiák sokféleségét és azokat a betegségeket, amelyeknél felhasználásuk szóba jöhet. Ezek a sejtek bizonyos vérképzőszervi, genetikai és anyagcsere-betegségek kezelésére és gyógyítására is képesek; ez jelenleg is fontos terápiás terület, amelyet a tudomány a jövőben várhatóan tovább bővít, hogy egyre több beteg állapotát lehessen gyógyítani.
A köldökzsinórvér a csontvelői őssejtekkel megegyező módon egyaránt alkalmazható autológ, vagyis saját mintával történő transzplantációban, ahol a saját őssejtet a gyermek szervezete tökéletes genetikai egyezés alapján fogadja, illetve allogén felhasználásban is, amikor a mintát testvér számára használják fel, ezért sok szülő részletesen tájékozódik a köldökzsinórvér és köldökzsinór szövet őssejtjeinek gyűjtéséről és tárolásáról. A levett mintát 48 órán belül feldolgozzák, majd krio, illetve kriokonzerválási eljárással hosszú távra tárolni lehet: megfelelő tárolás mellett az őssejtet akár évtizedekre, sőt hosszú évek múltán is meg lehet őrizni, így szükség esetén gyorsan elérhető marad a szülők és a gyermek számára. A magán (családi) köldökzsinórvér bankokban tárolt biológiai minták kb. fele autológ transzplantációban, elsődlegesen agyi sérült gyermekek kezelésében hasznosul, míg az allogén testvér transzplantációk 95%-ban súlyos vérképzőszervi rendellenességeket gyógyítanak vele.
Vérképző őssejtekkel szükség esetén kezelhető betegségek listája
Ez a felsorolás elsősorban vérképzőszervi kórképekre vonatkozik, de bizonyos genetikai és anyagcsere-betegségekben is releváns lehet. Ilyen állapotokban egy gyermek vagy felnőtt beteg kezelésének esélye is bővülhet.
Akut leukémiák
akut limfoblasztos leukémia (ALL)
akut mieloid leukémia (AML)
akut bifenotípusos leukémia
akut gyengén differenciált leukémia
Krónikus leukémiák
krónikus mieloid leukémia (CML)
krónikus limfocitás leukémia (CLL)
fiatalkori krónikus mieloid leukémia (JCML)
fiatalkori mielomonocitás leukémia (JMML)
Mielodiszplasztikus szindróma
refrakter anémia (RA)
refrakter anémia gyűrűs szideroblasztokkal (RARS)
blaszttúltengéses refrakter anémia (RAEB)
refrakter anémia transzformációban lévő blaszt túlsúllyal (RAEB-T)
krónikus mielomonocitás leukémia (CMML)
Mieloproliferatív szindrómák
akut mielofibrózis
mielofibrózis
policitémia vera
esszenciális trombocitémia
A limfatikus rendszer hiperplasztikus kórképei
non-Hodgkin limfóma
prolimfocitás leukémia
Aplasztikus anémia (súlyos)
Gyerekkori rákbetegségek
Ewing szarkóma
neroblasztóma (szimpatiko-blasztóma)
Muko-poliszacharidózisok (MPS)
Hurler szindróma (MPS-IH)
Scheie szindróma (MPS-IS)
Hunter szindróma (MPS-II)
Sanfilippo szindróma (MPS-III)
metakromatikus leukodisztrófia
Maroteaux-Lamy szindróma (MPS-VI)
Sly szindróma, béta-glükurondiáz hiány (MPS-VII)
adrenoleukodisztrófia
II-es mukolipidózis
Krabbe betegség
Gaucher betegség
Niemann-Pick betegség
Wolman betegség
Öröklött vörösvértest rendellenességek
béta-thalasszémia
tiszta vörösvértest aplázia
sarlósejtes anémia
Öröklött immunrendszeri kórképek
Omenn szindróma
súlyos kombinált immunhiány (SCID)
adenozin-deamináz hiánnyal járó SICD
T és B limfociták hiányával járó SICD
T limfociták hiányával járó SICD, B limfocitákkal
közönséges kevert immunhiányos állapot
Wiskott-Aldrich szindróma
X-kromoszómához kötött limfoproliferatív kórkép
Egyéb öröklött állapotok
Lesch-Nyhan szindróma
porc-haj hipoplázia
Glanzmann trombaszténia
oszteopetrózis (márványcsont betegség)
Fanconi anémia
Öröklött trombotikus kórképek
megakariocitózis (öröklött tromocitémia)
Az őssejtek nemcsak vérképzőszervi, hanem a regeneratív orvoslás és idegrendszeri klinikai kísérletek területén is hasznosulnak; jelenleg autizmus kapcsán is vizsgálják őket, terápiás alkalmazásuk az agyi sérült gyermekek ellátásában is megjelenik, és a felhasználási kör a jövőben további irányokkal bővülhet.
Sokkal többször mint gondolná
Nézze meg eddig hány esetben használták fel sikeresen az eltárolt őssejteket