Mire használhatóak az őssejtek?

Milyen arányban alkalmaznak köldökzsinórvér őssejteket külföldön és itthon?

A világ első köldökzsinórvér transzplantációjára 1988-ban Franciaországban került sor, amikor egy Fanconi-anémiában szenvedő fiút újszülött testvérétől származó köldökzsinórvérrel gyógyítottak meg. Ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás és egy új lehetőség a vérképzőszervi rendellenességek kezelésében. Napjainkig kb. 40 000 transzplantációban került felhasználásra és világszerte több mint 80 féle betegséget gyógyítanak vele. Bár a vérképző őssejtek elsődleges forrása változatlanul a csontvelő, de a nagyvilágban zajló őssejt-transzplantációk kb. harmadában már köldökzsinórvért használnak őssejtforrásként. A köldökzsinórvér a csontvelői őssejtekkel megegyező módon egyaránt alkalmazható autológ (saját mintával történő) illetve allogén (idegentől vagy rokontól származó mintával történő) transzplantációban.

A magán (családi) köldökzsinórvér bankokban tárolt biológiai minták kb. fele autológ transzplantációban, elsődlegesen agyi sérült gyermekek kezelésében hasznosul, míg az allogén testvér transzplantációk 95%-ában súlyos vérképzőszervi rendellenességeket gyógyítanak vele.

A vérképző őssejtek transzplantációja Magyarországon is rutinműtétnek számít. Hazánkban évente 320-350 ilyen jellegű beavatkozást végeznek, de a beavatkozások döntő többségében csontvelő illetve perifériás vérből gyűjtött őssejtek kerülnek felhasználásra, így a hazai köldökzsinórvér felhasználás egyelőre jelentősen lemarad a nagyvilágban tapasztalható tendenciákhoz képest.